Így jár az, aki csak néz, de nem lát! Már évek óta járok erre (a Párkány-Érsekújvár útvonalon) vasút fotózás miatt. Eddig észre sem vettem, hogy egy gyönyörű kastély van ezen a környéken, pedig még azt sem lehet mondani, hogy nem táblázták ki! Előjelzés is van, meg a lekanyarodásnál is tábla jelzi a kastélyt, ráadásul a kastély képe is rajta van a táblákon! Csak az az igazság, hogy sem a magyar, sem a szlovák autóatlasz nem jelzi, hogy itt egy kastély lenne. Csak most tudtam meg, hogy itt egy igen szép kastély van (abból a honlapból, amit ajánlottam). Igazából nem nagyon számoltam azzal, hogy a környéken valami egyáltalán van, mivel valami ok miatt ez a rész (pedig ez esik a legközelebb hozzánk, így könnyen felfedezhető lenne) szinte mentes a műemlékektől, meg a táj sem valami látványos.
A kastélyt pedig nem lehet észrevenni az útról, mivel az attól kb 2 km-re, egy domb mögött található.
Na de lássuk a kastélyt!
A párkányi út felől jövet balra található a kastély és hatalmas parkja. Szerencsére korlátlanul bejárható az egész terület, a személyzet is nagyon kedves, ha megkérjük Őket, akkor szívesen megengedik, hogy a szalonokat is megnézhessük. A parkban (közel a kastélyhoz) van szökőkút meg egy szép, nádassal körülvett tó. Ettől kb 1 km-re délre pedig egy szép nagy halastó is tartozik a birtokhoz, A hatalmas rétet egy gyönyörű erdő határolja délkelet felé. Maga a birtok nem csak a kastélyt tartalmazza, a szokásos gazdasági épületek is megtalálhatóak. Itt működik Szlovákia egyik legkorszerűbb borászata is, állítólag a legjobb minőségű borokat állítják elő.
Maga a kastély nem túl régi, az alapokat Török András tette le kb az 1770-es években. 1834-ben házasság útján a Baldacci (Baldácsy) család tulajdonába került a birtok. A Baldacci család korzikai eredetű, de Bécsben éltek, a kastély első tulajdonosa Kolozsvárott és Bécsben tanult. Igazi fényűző palotát rendezett be, bár az uralkodási módszereiről lehetne vitatkozni, előszeretettel börtönözött be igen sok embert, még az ezen gyakorlatát kivizsgálni kívánó esztergomi küldöttséget is. 1910-ben a kastély az Ullmannok birtokába kerül, akik 1945-ig laknak itt. Ekkor valami véletlen folytán el kellett hagyniuk a kastélyt, hogy ott mezőgazdasági iskola, majd javító intézet működhessen. Később börtönként is alkalmazták a kastélyt (magának a kastélynak már volt ebben gyakorlata, valószínűleg ezt irigyelték meg az új tulajdonosok). Legutoljára mezőgazdasági gép raktárként funkcionált és ekkorra már annyira tönkrement, hogy szinte az összedőléssel fenyegetett a szituáció. 2000-ben az Ullmann örökösök visszavásárolták (a szerintem jogos) tulajdonukat és 50 000 000 Euróból teljesen felújították azt (finoman szólva is ez rettenetesen nagy összeg). Viszont meg is látszik a kastélyon - bár a felújítást régészeti szempontból nem tudom megítélni - , hogy apai anyait beleadtak. Érdekes módon sehol nem hullik a vakolat, nincs vizesedés, kívül belül tip- top az egész komplexum. Plusz 2001-ben 5 000 000 koronából kialakították a már említett pincészetet is. Jelenleg szállodaként és rendezvény központként működik az egész (hogy milyen sikerrel azt nem tudom), mindenkinek ajánlom, hogy tekintse meg és egy jó nagyot sétáljon a parkban!
A kastélyt pedig nem lehet észrevenni az útról, mivel az attól kb 2 km-re, egy domb mögött található.
Na de lássuk a kastélyt!
A párkányi út felől jövet balra található a kastély és hatalmas parkja. Szerencsére korlátlanul bejárható az egész terület, a személyzet is nagyon kedves, ha megkérjük Őket, akkor szívesen megengedik, hogy a szalonokat is megnézhessük. A parkban (közel a kastélyhoz) van szökőkút meg egy szép, nádassal körülvett tó. Ettől kb 1 km-re délre pedig egy szép nagy halastó is tartozik a birtokhoz, A hatalmas rétet egy gyönyörű erdő határolja délkelet felé. Maga a birtok nem csak a kastélyt tartalmazza, a szokásos gazdasági épületek is megtalálhatóak. Itt működik Szlovákia egyik legkorszerűbb borászata is, állítólag a legjobb minőségű borokat állítják elő.
Maga a kastély nem túl régi, az alapokat Török András tette le kb az 1770-es években. 1834-ben házasság útján a Baldacci (Baldácsy) család tulajdonába került a birtok. A Baldacci család korzikai eredetű, de Bécsben éltek, a kastély első tulajdonosa Kolozsvárott és Bécsben tanult. Igazi fényűző palotát rendezett be, bár az uralkodási módszereiről lehetne vitatkozni, előszeretettel börtönözött be igen sok embert, még az ezen gyakorlatát kivizsgálni kívánó esztergomi küldöttséget is. 1910-ben a kastély az Ullmannok birtokába kerül, akik 1945-ig laknak itt. Ekkor valami véletlen folytán el kellett hagyniuk a kastélyt, hogy ott mezőgazdasági iskola, majd javító intézet működhessen. Később börtönként is alkalmazták a kastélyt (magának a kastélynak már volt ebben gyakorlata, valószínűleg ezt irigyelték meg az új tulajdonosok). Legutoljára mezőgazdasági gép raktárként funkcionált és ekkorra már annyira tönkrement, hogy szinte az összedőléssel fenyegetett a szituáció. 2000-ben az Ullmann örökösök visszavásárolták (a szerintem jogos) tulajdonukat és 50 000 000 Euróból teljesen felújították azt (finoman szólva is ez rettenetesen nagy összeg). Viszont meg is látszik a kastélyon - bár a felújítást régészeti szempontból nem tudom megítélni - , hogy apai anyait beleadtak. Érdekes módon sehol nem hullik a vakolat, nincs vizesedés, kívül belül tip- top az egész komplexum. Plusz 2001-ben 5 000 000 koronából kialakították a már említett pincészetet is. Jelenleg szállodaként és rendezvény központként működik az egész (hogy milyen sikerrel azt nem tudom), mindenkinek ajánlom, hogy tekintse meg és egy jó nagyot sétáljon a parkban!
Vissza a főoldalra (katalógus)
