2014. november 20., csütörtök

Alsósztregova (Dolná Strehová), a Madách kastély, SzG3


Ahogy haladunk előre a szlovák beszámolókban, úgy kerülünk egyre kedvezőbb helyzetbe a látogathatóság szempontjából. Most Alsósztregovára látogatunk el, ahol a Madách kastély található. 
Bár a sorsa kezdetben nem alakult jól (kétszer is leégett), jelenleg igen jó állapotban van és látogatható is. A kitett táblából arra a következtetésre jutottam, hogy a felújítása igen komoly uniós pénzekből valósult meg. Ez a felújítás belül még részben folytatódik, jelenleg azt a dolgozó szobát restaurálják, ahol az Ember tragédiája íródott. A kastély mai állapotában egy rokokó-klasszicista stílusú kastélynak tekinthető, csonka U alakú. A már elkészült helyeken több, Madách munkásságával kapcsolatos kiállítás, az Ember tragédiájával kapcsolatos képzőművészeti művek (reprodukált?) bemutatása történik. A kastély egyes részei eredeti bútorokkal van berendezve. Sajnos - noha úgy látszott, nyitva van a kiállítás, a bejárat rácsozata is nyitva volt, de maga az ajtó nem - hiába csöngettem vagy tíz percig, senki nem jelentkezett. Pedig a belépő sem valami drága (az internet szerint kb. 500 Ft-nak megfelelő Euró). Miután a dolgozó szobára még várni kell, valószínűleg jövőre nézzük meg a kastélyt belülről. Tervezem, hogy az unokámat elhozzuk a nem túl messze található Ipolytarnócra (őslények, melyik gyereket nem érdekli ez a téma?) és akkor majd át ugrunk ide is.

A beszámoló fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)














Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. november 13., csütörtök

Patakalja (Podrečany), a Balassa kastély, SzG3


Erről a helyről nem sok információt lehetett összeszedni. Mindössze annyi derült ki róla, hogy egy időben ez is Balassa birtok volt, később a Zichyek tulajdonába ment át. A kastélyt még II. Rákóczi Ferenc is látogatta, főleg vadászatai alkalmával. Ekkor Török András, Rákóczi seregeinek kapitánya látta vendégül.
Jelenleg nem látogatható, magántulajdon. A korábban látott képekhez képest nemrég a homlokzata felújításra került, de ha oldalról is rá tudunk egy kicsit tekinteni, akkor látható, hogy némi befordulás után a felújítás megállt. Kertje szerepel a Történeti kertek adattárában, amennyire a kerítésen kívülről látszik, szép és nagy parkja volt, nagyon ráférne egy kertészei rekonstrukció.

Vissza a főoldalra (katalógus)







Vissza a főoldalra (katalógus)

2014. november 10., hétfő

Zólyom (Zvolen) vára, SzG3


Végre egy kicsit több időt tudtam Zólyomban tölteni, mint korábban. Lengyelország, a Magas-Tátra ill a Kis-Fátra felé menet mindig erre jöttünk, de a legtöbbször csak kikerültük (ekkor a Donovaly-n pihentünk egy kicsit), vagy ha mégis bementünk, akkor legfeljebb ettünk valamit, de nem nézelődtünk (ugyanis a váron kívül nem sok látnivaló van). Most a vasútfényképezés miatt jöttem ide, de szántam időt a várra is. Látszólag igen jó helyen fekszik, a Garam folyó egyik kanyarulatában, egy kisebb dombon, de mint látni fogjuk majd, katonai jelentőségét viszonylag korán elvesztette. Csak a XIII. sz végére vagy a XIV század elejére teszik a keletkezését, addig egy templom állt a helyén. Alapvetően inkább egy főúri laknak készült, mint várnak, bár később külső erősítések épültek hozzá (bástyák, olasz bástya, stb). Kezdetben Anjou tulajdon (királyi tulajdon) volt, Nagy Lajos is sokszor tartózkodott itt, mivel innen a magyar ill. a lengyel királyság is könnyen elérhető volt. Halála után házasságok és hagyatéki ügyek után a Habsburgok birtokába került. Később Jan Giskra cseh huszita vezér birtokába került (adományozás útján). Miután a harcedzett huszita harcosok szinte az egész felvidéket uralták, maga Hunyadi János vezetett hadjáratot ellenük, de Zólyomot Ő sem tudta elfoglalni. A Strázsa hegyen egy erődítményt emeltetett (ennek romjai még most is meg vannak), hogy a túlparti kastélyt (és a huszitákat) szemmel tarthassa. Később kiegyezett a huszitákkal és azok a várat átadták neki. A törökök ide viszonylag ritkán jutottak el, így a kastély (vár) nagyobb szerepet csak a Thököly és Rákóczi harcokban kapott nagyobb szerepet. A Rákóczi szabadságharc után a végig Habsburg hű Esterházyak birtokába került a vár. Ettől kezdve szinte teljes nyugalomban telt a vár élete. A kincstár az Esterházyaktól megvásárolta és raktárakat, valamint hivatalokat működtetett benne. A II. VH-ban sem volt nagy szerepe, kivéve az, hogy a Thällmann partizán brigád innen szervezte támadásait a németek ellen. Rekonstrukciója az 1960-as években kezdődött, jelenleg több kiállítás is megtekinthető benne (ezek kivételesen tényleg magas nívójúak, érdemes megnézni azokat). A vár mellett (az út túloldalán) található egy pánélvonat másolat (eléggé érdekes(?) álcázó festéssel), valamint nincs messze a vasútállomás se, ha valaki a vasútfotózással szeretne foglalkozni. Valamint érdemes itt letenni a kocsit, mivel máshol parkolóórás a parkolás, itt viszont ingyenes. Kb 5-10 perces sétával a vár elérhető, ráadásul egy nagyon szép parkon keresztül! Itt született Balassi Bálint költő is (Kékkő vára nincs túl messze ide).

Vissza a főoldalra (katalógus)

Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
Zólyom (Zvolen) vára
 páncélvonat a vár melletti parkban
páncélvonat a vár melletti parkban
Zólyom (Zvolen) vára a pályaudvar felől

Vissza a főoldalra (katalógus)

Kékkő (Modrý Kameň) vára, SzG3

>

A múlt heti szlovák portya első állomás ez a kastély volt. Balassagyarmat felől könnyen elérhető, szinte egyenes út vezet ide. A községben is könnyű megtalálni, mivel egy kiugró hegyormon terpeszkedik. A legjobb balra elmenni alatta a főúton, ekkor túl kell menni a településen és egy jól jelzett helyen (kb. 800 m-re a vártól) erősen jobbra fordulva visszakanyarodhatunk a vár felé. Van parkoló és a környék is egy ligetes, szép erdő.
Sajnos a kastélyban egy kissé csalódtam, mivel kívülről úgy néz ki, mint amit frissen levakoltak (szürke), de még nem színezték le. Lehet, hogy ez be fog következni, mivel számos munkás ügyködött a kastélyon. Van egy régebbi, romos része is a helynek, ide nem lehetett most feljutni, mivel azt is éppen felújítják.
Kékkő a Balassák ősi fészke, a családfájukat a XIII. századig vezetik vissza. Magáról a családról itt most nem írnék sokat (több helyen előbukkan a nevük a környéke, pld Bozók váránál), inkább egy érdekesség, ami a nevükkel kapcsolatos. A nemességnél szokásos volt egy előnév felvétele, ami az éppen aktuális birtokra utalt (pld. fiktív példaként: Búzamezei Nemes László). Így itt előfordult pld. Gyarmati (Gyarmathy) előnév is. A XV. században élt ős, Gyarmati Balázs fiai kezdték magukat névtorzulás útján - Balázs:Balassi:Balassa - néven emlegetni. A neves költő - Balassa Bálint - eleinte két pontos y-al írta a nevét (ez abban az időben bevett szokás volt), később tért át a most ismert változatra: Balassa Bálint. Ilyen formán nem véletlen, hogy a most határváros a Balassagyarmat nevet kapta. Egy kis etimológia.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára
Kékkő (Modrý Kameň) vára

Vissza a főoldalra (katalógus)

Divény (Divín), a Balassa kastély, SzG3



Amint már Kékkőnél említettem, a Balassák földjén vagyunk. Az itt található kastély is Balassa, az egyik legérdekesebb (legharciasabb, legrablóbb) alakja Balassa Imre volt. 
A divényi uradalomhoz tartozó közel 50 falu miatt az egyik leggazdagabb nemes volt Imrénk. Sajnos a birtokok egy része a török hódoltsági területre esett, az innen származó adót a végvári katonákkal megállapodva, felesben szedette be (raboltatta el). A környék földesuraival folyamatosan perlekedett, hadakozott még a saját divényi várkapitánya is elhagyta. Közben Bécsbe citálták feleséggyilkosság miatt, de a tárgyaláson nem jelent meg, ezért száműzetésre ítélték. Közben barátai kieszközölték a kegyelmet, visszatért és tovább folytatta a fosztogatásait. Megtámadta az ősellenség, a Forgáchok szomszédban lévő gácsi várt is és hatalmas pusztítást vitt végbe ott is. Ezt már végleg megelégelték az udvarnál, az akkori nádor vezetésével elfoglalták a várát és őt is elfogták majd elítélték. Azonban nemsokára ismét elengedték, de a várába nem költözhetett vissza, részben a vagyonától is megfosztották, de engedélyt kapott arra, hogy a vár alatt egy kastélyt építsen fel. Ez látszik kívülről a képeken. A várba császári helyőrséget telepítettek. Látszólag összebarátkozott a vár tisztjeivel, meghívta magához, majd amikor lerészegedtek, legyilkoltatta őket és a várat visszafoglalta. 1674-ben 400 fős császári seregek ostromolták meg a várat, de ezek a csapatok nem értek el semmit, így elvonultak. Tovább folytatta rablótámadásai, majd csatlakozott a Thököly féle kuruc felkeléshez. Ekkor újabb császári csapatok ostromolták meg a várat, ekkor már el is foglalták, Imrét ismét elfogták és bebörtönözték, de onnan is megszökött. Tállyán halt meg 1683-ban. És ez csak egy ember! A teljes életrajza itt olvasható, nagyon tanulságos!
De vissza a kastélyhoz. Mivel igen borult volt az idő, meg siettem Zólyomba vasútfotózni, a várat nem kerestem fel, az most romos, a császáriak robbantották fel, a kastély pedig szokásos téli (őszi?) álmát aludta, a nyitva tartásra vonatkozóan nulla információval. Az látszik, hogy nagyon sok (úniós) pénzt fektettek bele a felújításába, szerintem kissé túlzásba vitték a dolgot, nekem legalább is nem nagyon tetszett. Először díszletnek néztem, de végül is igazi kastélynak bizonyult. A vár és a kastély belső miatt talán jövőre vissza jövök és egy kicsit több időt fogok rászánni erre a helyre.


Az azért érdekes, hogy a Google Maps-on ez Zichy várként szerepel!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Divény (Divín), a Balassa kastély
Divény (Divín), a Balassa kastély
Divény (Divín), a Balassa kastély
Divény (Divín), a Balassa kastély
Divény (Divín), a Balassa kastély
Divény (Divín), a Balassa kastély
Divény (Divín), a Balassa kastély
Divény (Divín), a Balassa kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)