A múltkori fotótúrának az egyik állomása volt Végles vára. Már többször elmentem alatta, de valahogy eddig nem volt időm meglátogatni. Mint utóbb kiderült, véletlenül jól is tettem, mivel a vár felújítás alatt volt és úgysem lehetett volna meglátogatni. A vár egy kiugró ormon helyezkedik el, az út félig-meddig meg is kerüli azt. Mindkét oldalról fel lehet jutni a várhoz, az utak ki vannak tábázva, könnyű megtalálni.
Néhány hónapja adták át, azóta látogatható az első udvara. Állítólag kétóránként már vezetés is van benne.
Most néhány szó a vár történetéről és a felújításáról: "A 14. századból származó erősség felújítása szinte teljesen párhuzamosan haladt közeli rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak. A vár egy „U” alaprajzú, emeletes vadászkastély egy hegyoldalon a Szalatna patak partján. Az első forrásokban Liget néven tűnik fel, az 1360-as években építették, s a terveket talán itt is János építőmester készítette, így közeli rokona Diósgyőrnek. Lajos király és Zsigmond király is szívesen tartózkodott a falai között, utóbbi több oklevelet keltezett innen. Mátyás király is többször megfordult Véglesen. A mohácsi vész idején Mária királyné birtoka volt, az 1540-es évek közepén Ferdinánd királyhoz került. Az 1560-as években részlegesen megerősítették, a felette húzódó gerincre őrtornyot építettek, ám ez a védhetőségén alig segített, hiszen elhelyezkedése miatt könnyen ágyúzható volt. A vár többször is gazdát cserélt az 1600-as évek közepéig, amikor az Eszterházi család birtokába került. Ők 1870-ben adták el Nemeskéri Kiss Miklósnak, az egykori 1848-as honvédezredesnek. A felesége hozományából két évtizeden át építtették újjá, s az ország egyik legszebb vadászkastélya lett. Nemeskéri Kiss Miklós fia Habsburg Frigyes főhercegnek adta el a 20. század elején, Ő volt az utolsó magyarországi tulajdonosa, mert Trianon után Csehszlovákiához került. A II. világháborúban kiégett, rommá lett. A véglesi várat a második világháború utáni tetszhalálból 2009 novemberében kezdte el feléleszteni a Zámok Vigľaš Kft. A tervezett költség 14 millió euró volt, amelyből 6 millió uniós támogatásként érkezett (a végleges költség egymillió euróval haladta meg ezt). Az épületbe négycsillagos szálloda és konferencia-központ került. Az új terek mellett újjáépítették a palotaszárnyakat, a lovagtermet, a várkápolnát és a tornyokat, bástyákat is. A korábbi ágyúterasz helyére üvegcsarnok épült." (forrás: http://archeologia.hu/ujjaepult-vegles). Ha valaki erre jár, azért egy rövid sétát megér a dolog.
Most néhány szó a vár történetéről és a felújításáról: "A 14. századból származó erősség felújítása szinte teljesen párhuzamosan haladt közeli rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak. A vár egy „U” alaprajzú, emeletes vadászkastély egy hegyoldalon a Szalatna patak partján. Az első forrásokban Liget néven tűnik fel, az 1360-as években építették, s a terveket talán itt is János építőmester készítette, így közeli rokona Diósgyőrnek. Lajos király és Zsigmond király is szívesen tartózkodott a falai között, utóbbi több oklevelet keltezett innen. Mátyás király is többször megfordult Véglesen. A mohácsi vész idején Mária királyné birtoka volt, az 1540-es évek közepén Ferdinánd királyhoz került. Az 1560-as években részlegesen megerősítették, a felette húzódó gerincre őrtornyot építettek, ám ez a védhetőségén alig segített, hiszen elhelyezkedése miatt könnyen ágyúzható volt. A vár többször is gazdát cserélt az 1600-as évek közepéig, amikor az Eszterházi család birtokába került. Ők 1870-ben adták el Nemeskéri Kiss Miklósnak, az egykori 1848-as honvédezredesnek. A felesége hozományából két évtizeden át építtették újjá, s az ország egyik legszebb vadászkastélya lett. Nemeskéri Kiss Miklós fia Habsburg Frigyes főhercegnek adta el a 20. század elején, Ő volt az utolsó magyarországi tulajdonosa, mert Trianon után Csehszlovákiához került. A II. világháborúban kiégett, rommá lett. A véglesi várat a második világháború utáni tetszhalálból 2009 novemberében kezdte el feléleszteni a Zámok Vigľaš Kft. A tervezett költség 14 millió euró volt, amelyből 6 millió uniós támogatásként érkezett (a végleges költség egymillió euróval haladta meg ezt). Az épületbe négycsillagos szálloda és konferencia-központ került. Az új terek mellett újjáépítették a palotaszárnyakat, a lovagtermet, a várkápolnát és a tornyokat, bástyákat is. A korábbi ágyúterasz helyére üvegcsarnok épült." (forrás: http://archeologia.hu/ujjaepult-vegles). Ha valaki erre jár, azért egy rövid sétát megér a dolog.
