2016. március 19., szombat

Végles (Vígľaš), a vár (Zámok Vígľaš), SzG3



A múltkori fotótúrának az egyik állomása volt Végles vára. Már többször elmentem alatta, de valahogy eddig nem volt időm meglátogatni. Mint utóbb kiderült, véletlenül jól is tettem, mivel a vár felújítás alatt volt és úgysem lehetett volna meglátogatni. A vár egy kiugró ormon helyezkedik el, az út félig-meddig meg is kerüli azt. Mindkét oldalról fel lehet jutni a várhoz, az utak ki vannak tábázva, könnyű megtalálni. Néhány hónapja adták át, azóta látogatható az első udvara. Állítólag kétóránként már vezetés is van benne.
Most néhány szó a vár történetéről és a felújításáról: "A 14. századból származó erősség felújítása szinte teljesen párhuzamosan haladt közeli rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak. A vár egy „U” alaprajzú, emeletes vadászkastély egy hegyoldalon a Szalatna patak partján. Az első forrásokban Liget néven tűnik fel, az 1360-as években építették, s a terveket talán itt is János építőmester készítette, így közeli rokona Diósgyőrnek. Lajos király és Zsigmond király is szívesen tartózkodott a falai között, utóbbi több oklevelet keltezett innen. Mátyás király is többször megfordult Véglesen. A mohácsi vész idején Mária királyné birtoka volt, az 1540-es évek közepén Ferdinánd királyhoz került. Az 1560-as években részlegesen megerősítették, a felette húzódó gerincre őrtornyot építettek, ám ez a védhetőségén alig segített, hiszen elhelyezkedése miatt könnyen ágyúzható volt. A vár többször is gazdát cserélt az 1600-as évek közepéig, amikor az Eszterházi család birtokába került. Ők 1870-ben adták el Nemeskéri Kiss Miklósnak, az egykori 1848-as honvédezredesnek. A felesége hozományából két évtizeden át építtették újjá, s az ország egyik legszebb vadászkastélya lett. Nemeskéri Kiss Miklós fia Habsburg Frigyes főhercegnek adta el a 20. század elején, Ő volt az utolsó magyarországi tulajdonosa, mert Trianon után Csehszlovákiához került. A II. világháborúban kiégett, rommá lett. A véglesi várat a második világháború utáni tetszhalálból 2009 novemberében kezdte el feléleszteni a Zámok Vigľaš Kft. A tervezett költség 14 millió euró volt, amelyből 6 millió uniós támogatásként érkezett (a végleges költség egymillió euróval haladta meg ezt). Az épületbe négycsillagos szálloda és konferencia-központ került. Az új terek mellett újjáépítették a palotaszárnyakat, a lovagtermet, a várkápolnát és a tornyokat, bástyákat is. A korábbi ágyúterasz helyére üvegcsarnok épült." (forrás: http://archeologia.hu/ujjaepult-vegles). Ha valaki erre jár, azért egy rövid sétát megér a dolog.

Vissza a főoldalra (katalógus)














Vissza a főoldalra (katalógus)

Szentantal, a Koháry-Coburg kastély, Szg3


A selmecbányai beszámolónál leírtam, hogy miért mentem oda. Máskor, ha Zólyom felé megyek, akkor maradok a főúton. Most viszont Szentantal felé (és Selmecbánya felé) le kell kanyarodni balra a főútról Hontnémetinél (szlovákul Hontianske Nemce). Viszonylag keskeny, elhagyatott út, Szentantalig talán ha egy falu van. Maga a táj gyönyörű, egy szép patak mentén fut az út, de talán nem ez a hely, ahol szívesen lerobban az ember a kocsijával. Az elágazástól úgy 20 km-re van a falu, a kastélyt könnyű észrevenni, mivel gyakorlatilag az út mentén van. Az út és közte viszont parkolók vannak, főidényben fizetős.
Már korábban is jártam erre, így magába a kastélyba most nem mentem be, engem a külseje jobban érdekelt. Korábban eléggé lepukkadt állapotban volt, most viszont teljes pompájában mutatkozik meg. Kívül-belül nagyon szépen felújították. A kastély 1744-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították. Különlegessége, hogy a naptár számszimbólum szerint tervezett épületnek eredetileg 365 ablaka, 52 terme, 12 kéménye, 7 árkádja és a négy évszak alapján 4 bejárata volt, mely beosztás a későbbi átépítések során némileg módosult. Korábban nem tudtam a kastély parkját megtekinteni, mivel zárva volt veszélyes faállomány miatt. Mostanra ezt is szépen rendbe hozták, szép sétákat lehet tenni benne. A parkban két tó is található, bár hegyoldalban került kialakításra az egész. A kialakítása egy kicsit emlékeztet a kasseli Bergparkra, ugyanúgy bazalt kövekkel kerítették körbe a tavakat, a patakmeder is bazaltkövekkel van kirakva, egymásra rakott bazaltkövekből készítettek kis vízeséseket. Csak persze jóval kisebb méretben. Aki ezen az apróságon (mesterkéltség) túl tudja tenni magát, annak jó sétalehetőség a park a jól kiépített útjaival.

FOTÓALBUM

Vissza a főoldalra (katalógus)











1. kiegészítés:
az arborétum után (Zólyom, Borova Hora arborétum) errefelé mentünk haza, a többiek még nem látták a kastély parkját, ami egy hegyoldalban lett kialakítva (ami azért érdekes, mert tavakat nem szoktak hegyoldalba telepíteni). A képeken látszik, hogy a vízrendszer ellátását komolyan megtervezték. Valahonnan fentről befogtak egy forrást, annak vizét az út mellet bevezették a felső tóba, onnan egy patakon keresztül belefolyik a víz a nagy tóba. Onnan szintén egy köves patakszerűségen lefolyik a víz az alsó sétaút mellé, majd onnan végső soron befolyik a fentről jövő patakba. A park maga nagyon szép volt.
Most jön a lényeg. Az előző bejegyzésben már írtam, hogy mennyire más itt a légkör, mint otthon. A parkolóban azt ajánlották, hogy az út túloldalán lévő Ranch Nádej-ben ebédeljünk. Először egy kicsit ódzkodtam a dologtól, nálunk ha egy rancson ebédelnék, ingem-gatyám rámenne arra. Célszerű autóval felmenni oda, mivel kb. 400 m-re van a főúttól és elég meredek felgyalogolni oda. Jó időben a kerthelyiségben lehet enni (elég régen jutottam ilyen helyhez). Ez tényleg egy rancs (lovas), éppen valamilyen lovas vizsga (vagy verseny) volt a pályán, de mindenhol látszott, hogy lótenyésztéssel és lovaglással foglalkoznak. Az ételek, azon túl, hogy nagyon finomak voltak, abszolút megfizethetőek. Ismerve a szlovák adagokat, "csak" két levest, két főételt rendeltünk, plusz palacsintát, két narancs dzsúzt, alkoholmentes sört, Nesteát. Igazunk is volt, mivel a lányom egy görög salátát kért grillezett csirkével, amikor megkapta, azt mondta, hogy ez nálunk fatányérosnak számít (kis túlzással). Én egy pikáns sertéshúst ettem plackival. Erős volt, de a nagyon kellemes kategóriában. A legmeglepőbb a fokhagymaleves volt (bár a csehektől már ismert volt, hogy nagyon jó fokhagyma leveseket csinálnak), pozitívan lórugászerű volt. És utána nem lett büdös az ember a fokhagymától. Látszik, hogy az ízekkel nem bánnak visszafogottan. Mindhárman megállapítottuk, hogy nagyon-nagyon finom volt az ebéd és látszott, hogy jó alapanyagokat használtak. Mindezért borravalóval 20 Euro-t fizettünk. Nálunk ugyanez ugyanilyen körülmények között minimum a duplája lett volna, az esetleges minőségi és mennyiségi eltérésekről nem is beszélve.

 a kastély látképe a rancs felől
 Sovi Dom











Vissza a főoldalra (katalógus)

Selmecbánya (Banská Štiavnica), SzG3



A múlt héten egy kis fotószafarin voltam Szlovákiában. Néha ellátogatok Selmecbányára is, aminek meg van az oka. Az nem titok, hogy Sopronban végeztem, mint erdőmérnök, ez az első diplomám. Az anya Egyetem (Akadémia) Selmecbányán volt, ahonnan ok miatt (Trianon) el kellett jönni. Az erdőmérnöki kar Sopronban, a bányamérnöki kar végül is Miskolcon kötött ki. A várossal kapcsolatban kissé ambivalensek az érzéseim. Amikor legutóbb erre jártam, éppen felújították a belvárost (ami elég kicsi az egész városhoz képest). Mostanra többé kevésbé elkészültek, de továbbra is vannak lepukkadt épületek (főleg a mellékutcákban) és valahogy nem áll nekem össze a városkép sehogyan sem. Sok hasonló városban sétáltam már, de itt nem éreztem azt, hogy ez igen, nagyon szép. Persze az a pár látványosság, ami itt található, azokat szépen megcsinálták. Ezeket azért sorra vesszük. Az első probléma a parkolás, amibe belebotlunk. A szűk völgy miatt sok helyen tilos megállni, ahol viszont lehet, az kevés. Az ár nem drága, 0,50 Euró/óra. Vagy fel kell hajtani egy megüresedő parkolót, vagy jó messze le kell parkolni és besétálni a városba. Kezdjük a Leányvárnál (Újvár): ez egy dombtetőn van a város fölött, a temető mellett. A kilátás pazar, a várban egy helytörténeti múzeum van. Parkolási díjat itt is fizetni kell. Ha ezzel végeztünk, akkor be lehet menni a belvárosba, itt egy kocsi leállással mindent meg tudunk nézni. A legszebb az Óvár, könnyű megtalálni, kimagaslik a város fölé. Itt is múzeum működik, többek között pipamúzeum. A legkülönfélébb variációkban lehet kombijegyet kapni. Ha visszamegyünk a főútra, elhaladunk a Városháza és több szép templom mellett. A városházától kb 300 m-re található balra az az utca, amelyik a volt Akadémiához vezet. Az eredeti épületek állnak, viszonylag jó állapotban és látogatható a pici arborétum is. Az épületekben jelenleg elemi iskola működik. Visszafelé menet felmehetünk a Szentháromság térre, itt található egy múzeum, ahol ásványkiállítás van. Valahol a városon kívül van még egy bányászati múzeum is, de ezt nem találtam meg. Nagyjából ennyit lehet látni Selmecbányán.


Vissza a főoldalra (katalógus)

Nový Zámok
Nový Zámok
Starý Zámok
Starý Zámok
Starý Zámok
Starý Zámok
Starý Zámok
Stredná priemyselná škola Samuela Mikovíniho
Stredná priemyselná škola Samuela Mikovíniho
Banskoštiavnická botanická záhrada
Banskoštiavnická botanická záhrada
Stredná priemyselná škola Samuela Mikovíniho


Mestský úrad
Súsošie svätej Trojice
Kostol Nanebovzatia Panny Márie

Vissza a főoldalra (katalógus)